Lehner Gyula Turista Egyesület
Győrszemeréről röviden
A Sokorói (Pannonhalmi)-dombvidék nyugati vonulatának, a Sokorónak északi végén kiépült falu a dombság és a Kisalföld találkozásánál. Enyhe dombokkal és hosszan elnyúló hátságokkal tűzdelt területen fekszik. Négy elkülöníthető részre tagolódik: a falui, a hegyi, az erdősori és a nagyszentpáli részre. A falura a zárt település forma jellemző, míg a Sokoró lábánál elhelyezkedő szőlőhegy a Felpéci út melletti házaival a dombvidék más helyein is megfigyelhető hosszan elnyúló egyutcás képet mutat. Az erdősori rész a falutól délnyugati irányban Tét felé a 83-as főút mellett van, vélhetően nem régi keletű. A falutól északra Győr-Ménfőcsanak és Győrszemere között a 83-as úthoz közel fekszik Nagyszentpál, ez az egykor önálló település. Ennek szomszédságában egy homokbánya területén jelentős őskori leletegyüttes került elő Pusztai Rezső és Figler András ásatásai révén, ami a terület korai lakott voltát igazolja. Győrszemere talajviszonyaira elsősorban a homok jellemző, de található itt löszös, homokköves és vízmosásos terület is. Határát három ér, a Sokorói Bakony-ér, a Sásér és a Sárdosér szeli át.
Története, mai élete
Győrszemere úgynevezett első foglalásos Árpád-kori település. A korabeli oklevelekben Scemere, Zemere, Geur-Zemere alakokban szerepel. Máskor Naghzemere, Kyszemere birtok néven is említik.
Írásos formában való megjelenése 1237-40 közötti időre tehető. A pannonhalmi apátság népeit felsoroló Albeus jegyzékben ugyanis Scemere, mint a Szent Márton egyházához tartozó Tényő határosa szerepel.
1250-ben már bizonyíthatóan a Szemere nemzetségbeliek tulajdona. Feltehetőleg nevét is e családtól kapta. 1300-ban Szemere Tivadar jegybér fejében Győrszemere felét lekötötte. A következő században már puszta hely. Ekkor még a Zemeréké, de a század végén az Újszászyak tulajdona. 1525-ben Héderváry István is vett itt néhány telket. A 17. század elején 3 évi adó és minden szolgálati kötelezettség elengedése mellett újratelepítették. Bécs utolsó ostromakor a falu, útjába esvén a vonuló csapatoknak, teljesen elpusztult. Későbbi történetének alakulásában mind az első, mind a második világháborúnak is komoly szerepe volt. Az első világháborút, pontosabban a tanácsköztársaságot követő román megszállás idején a falu előtt húzódott a demarkációs vonal, de a falu már nem esett megszállás alá. A világháborúnak és a holokauszt áldozatainak tiszteletére emlékműveket emeltek. A község 1898. évi IV. törvénycikk alapján megállapított neve Győrszemere. Az 1900-as helységnévtárban Szemere néven szerepel. 1908. december 31-ével vette fel a "Győr" előnevet. Nagyközség Győr, később Győr-Moson-Pozsony vármegye Sokoróaljai járásában. 1946. január 1-jétől a Téti-, 1945. október 1-jétől a Győri járáshoz tartozik. 1984. január 1-jével Győr megyei város körzetéhez kerül. 1990. szeptember 30-a óta Győr-Moson-Sopron megyéhez tartozik.
Győr környékének községei közül ez a második legnépesebb település.
1993-ban sporttelepet építettek, sportcsarnokkal, kézilabda és labdarúgópályával. Ez a létesítmény biztosítja a szabadidős kulturális programokat is, lévén, hogy önálló közművelődési intézmény nem áll a lakosság rendelkezésére. A községi könyvtár állománya jelenleg mintegy 10.000 kötet. Felekezeti ügyekről Győrszemere esetében már csak azért is érdemes beszélni, hiszen itt római katolikusok, evangélikusok, reformátusok, a legutóbbi világháborút megelőzően zsidók laktak békés együttélésben. Ez a falu valóban összezsugorított történelem, különösen ha hozzászámítjuk nem jelentéktelen roma népességét is.
Forrás: Wikipédia
